Az újpesti Faipari Technikumban igazi „békebeli” asztalosmesterek szerettették meg velem a szakmát. A FA illata, tapintása, az anyag formálhatósága egy életre meghatározó élmény volt számomra. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem elvégzése után olyan munkahelyet találtam, ahol munkatársaimmal a kézműves tradiciókra épülő korszerű technológiával maradandó értékű egyedi belsőépítészeti munkákat valósítunk meg. Ma már a fiam is az AIKSZ Zrt-nél dolgozik, így több időm marad a sportra és a kedvenc hobbimra, a faesztergályozásra. Megismerkedtem a székesfehérvári Szigli Laci bácsival, aki igazi mestere volt a szakmának. Örömmel vette kitartó érdeklődésemet és sok olyan fortéllyal ismertetett meg, amit a szakirodalomban sosem találtam volna meg. Nagy becsben tartom a Tőle kapott régi szerszámokat. Munkám során találkoztam egy budapesti mesterrel, Fuchs Jánossal, aki nagyra értékelte, hogy ilyen elszántan érdeklődöm a faesztergályozás iránt. Olyan fogásokat tanított meg, amit Ő még az édesapjától tanult. Sajnos, a szakmai tradíció az ilyen speciális kézműves szakmákban megszakad és ez ma már szinte visszafordíthatatlan folyamatnak tűnik. Ezért is határoztam el, hogy a magam szerény lehetőségein belül segítek az érdeklődőknek. A hazai amatőr faesztergályosok internetes honlapjain, a sok érdekes tapasztalatot osztunk meg egymással. Évente szervezünk szakmai találkozót, amikor gyakorlatban is segítünk egymásnak.Az itt kiállított tárgyak is bizonyítják, hogy megfelelő szakmai segítséggel meg lehet tanulni az esztergályozás alapjait és utána már csak kitartás és gyakorlás-gyakorlás-kísérletezés… Örömmel osztom meg tapasztalataimat a faesztergályozás iránt érdeklődőkkel. Így alakult ki kedves ismerőseimből egy kis csoport, akik dícséretes kitartással már több, mint két éve heti rendszerességgel látogatják az általam vezetett szakköri foglalkozásokat. Egyikük sem faiparos végzettségű, de a fa szeretete és a közösen végzett munka igazi baráti társasággá formálta a csapatot. |
